Lejárt a biztonsági időkorlát.
Ha az oldal űrlapot is tartalmaz, annak mentése csak érvényes bejelentkezéssel lehetséges.
A bejelentkezés érvényességének meghosszabbításához kérjük lépjen be!
Felhasználó név:
Jelszó:
 

Magyar Egészségügyi
Szakdolgozói Kamara

Vissza a Főoldalra
Legfrissebb híreink
  • MAGYAR ÁPOLÓK NAPJA Baranya megyében
    2017. 02. 24. - MESZK Baranya Megyei Területi Szervezet

    Pécsett ismét együtt ünnepeltek az ápolók 2017. február 20-án 170 meghívott kollégával a Palatinus Hotel Bartók termében, a Magyar Ápolók Napi ünnepségen. Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulójára meghirdetett jubileumi év adta meg az ünneplésünk kereteit. A rendezvény a Himnusz meghallgatásával kezdődött.

    Az EEMI Egészségügyi Ágazati Humán Erőforrás és Ápolásügyi Főosztály részéről Vízvári László osztályvezető Úr, a Rektor úr képviseletében Prof. Dr. Decsi Tamás, Dr. Balogh Zoltán a MESZK elnöke és Dr. Oláh András a PTE ETK dékán helyettese köszöntötte az egybegyűlteket. Természetesen a szervező intézmények vezetői is köszöntötték a rendezvény résztvevőit: Dr. Sebestyén Andor Klinikai Központ Főigazgató, Tari Zsolt a Betegápoló Irgalmasrend Pécsi Irgalmasrendi Kórház Főigazgató és a Pécsi Egyházmegye képviseletében Bognár Attila Atya. A köszöntőkben a szakdolgozók fontosságát, nélkülözhetetlenségét, szakmai képességeit méltatták és a jövőre vonatkozó gondolatok is elhangzottak.

    Ünnepi köszöntőt mondott: Kovács Zsuzsanna okleveles ápoló a Szülészeti klinikáról.

    Tisztelt Elnök Asszony!

    Tisztelt Meghívott Vendégek!

    Kedves Munkatársaim!

    Kossuth Zsuzsanna születésnapja február 19-e, kiemelt dátum a magyar egészségügyi szakdolgozói hivatást gyakorlók életében: 2014 óta ezen a napon ünnepeljük a Magyar Ápolók Napját a Magyar Országgyűlés határozatának megfelelően. Az idei rendezvény kissé eltér az előző évekétől, a mai megemlékezés különös figyelmet igényel, hiszen kerek évfordulót ünneplünk, 200 éve született Kossuth Zsuzsanna.

    Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

    Ki is Ő valójában? Emlékeinkben kutakodva a személye 2014 előtt szinte feledésbe merült, de munkássága során maradandót alkotott. Munkája, habár korszakalkotónak számított, mégis jórészt ismeretlen a közvélemény előtt. Nem felejhetjük azt.

    Ezért az ő tiszteletére a Magyar Ápolási Egyesület kezdeményezésére, minden évben február 19-e a Magyar Ápolók Napja. Emlékének tisztelegve szintén a Magyar Ápolási Egyesület, Kossuth Zsuzsanna emlékévet hirdetett meg a 2017-s évre vonatkozóan. Az emlékév alatt sor kerül majd emléktáblák elhelyezésére és avatására, többek között a szülőházára is. A munkásságához kapcsolódó pályázatokkal és konferenciákkal, valamint országszerte számos tudományos és egyéb programmal emlékeznek majd meg születésének 200. évfordulójáról.

    Munkásságának elismeréseként, a Magyar Nemzeti Bank Kossuth Zsuzsanna képmásával ellátott emlékérmet bocsájtott ki ez év február 19-én.

    Ki is Ő valójában? Ő a mi Magyar Nightingale-ünk. Kossuth Zsuzsanna volt, aki ápolta a sérült katonákat, gondoskodott az ellátásukhoz szükséges személyi és tárgyi feltételekről az 1848-49-es szabadságharc idején. Hat évvel később ugyanezt a munkát végezte az angol Florence Nightingale és egy nemzet hálája volt osztályrésze, míg Kossuth Zsuzsanna tettei csaknem feledésbe merültek.

    1817 február 19-én született Sátoraljaújhelyen, Kossuth Lajos legkisebb húgaként, aki a legkedvesebb húga, bizalmasa. Rokon lelkek, szinte elválaszthatatlanok egymástól. Zsuzsanna, aki maga is igen éles látású, tanulékony, intelligens, logikus gondolkodású, sok mindenben segíti a bátyját, s rengeteget tanul tőle. Kossuth Zsuzsanna életének első igazán nagy sorsfordulója házasságkötése Meszlényi Rudolffal, aki bátyja feltétlen híve. Három gyermekük születik. A kisfiú megszületését megelőzi, hogy Kossuth Zsuzsanna elveszíti a férjét. Mély gyászából a történelmi események rázzák fel, a hazaszeretete, a tettvágya, s az a szinte egész életútját meghatározó törekvése, hogy hazájának és bátyjának segítőtársa legyen.

    Számtalan történetet és dicső tettet ismerünk az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idejéből, és a tettek a harctéri sebesültek ellátásában és ápolásában is megnyilvánultak.

    Kossuth Zsuzsanna önfeláldozó tevékenységre, hivatásra, a betegek ápolására vállalkozik a szabadságharc idején. Felismeri, hogy nincs elég ápolónő az országban, az egészségügyi ellátás katasztrofális, a kórházak felszereltsége nagyon hiányos, s kevés a számuk. Ehhez a feladathoz az Önkéntes Nőegylet – melynek alapítása az Ő nevéhez is fűződik – felhívással fordul a magyar nőkhöz, hogy tépéshez alkalmas lepedőt gyűjtsenek, kórházak tisztaságának fenntartásában valamint a betegellátásban segédkezzenek.

    A bátyja - kormányzóvá választása után két nappal - kinevezi őt a magyar honvéd csapatok országos főápolónőjévé.

    Kossuth 1849 április 16-án kelt levelében a következőket írja testvérének:

    „Kedves nővérem!

    Mély megilletődéssel tapasztalván azt, hogy bajnokaink – kik teljes áldozatkészséggel vívnak hazánk szent szabadságáért, függetlenségéért – midőn a harcmezőn nyert megsérülésök következtében kórházakba vitetnek, ott az orvosi segedelmen kívül vajmi ritkán találkozhatnak azon gyöngéd ápolással, mely a szenvedőknek enyhülést, gyakran tökéletes felüdülést ad.

    Hogy tehát az e részbeni hiányokon a lehetségig segítve legyen, s a tábori kórházakban sínylő harcosaink az orvos rendelte gyógyszereken felül még a segedelemnek azon nemében is részeltessenek, melyet leginkább nőkezek képesek nyújtani: téged, kedves nővérem, ezennel az összes tábori kórházak főápolónőjévé kinevezlek; adván és engedvén hatalmat az álladalom költségén két segédápolónőt az úgynevezett irgalmas hölgyek köréből egy-egy pengő forint napidíjjal magad mellé vehetni, kiknek közreműködésével mindazon intézkedéseknél, miket a kórházakban – az orvosi segedelmen kívül – a betegek ápolására nézve hasznosnak és célszerűnek tartandasz, azoknak teljesítésére az illető hatóságokat, kormánybiztosokat, kórodaparancsnokokat s felügyelő orvosokat fölszólítván, ezek intézkedéseidet elősegélleni mulaszthatlan kötelességüknek ismerjék.

    Erősen meg vagyok győződve, hogy általánosan elismert szelíd keblednek nemes ösztönét követve, sérült vitézeinknek a kórodákbani ápolása körül akként intézkedendel, mint azt egy anyától, testvértől s honunk hű leányától méltán megvárhatni.

    Kossuth Lajos a Honvédelmi Bizottmány Elnöke”

    Zsuzsanna mit is felehetett volna? Első dolga az volt, hogy helyiség után nézzen, ahol a Főápolói hivatal megtelepedhet, ezután már indíthatta a begyűjtött adományokkal megrakott szekereket vagy a pénzadományon vásárolt kórházi felszerelési cikkeket.

    Mire van szüksége egy kórháznak? Zsuzsanna ezt elsősorban Flor Ferenctől a szakembertől kérdezte, ő volt hivatva arra, hogy szakszerű tanácsokkal lássa el a főápolónőt. Tudta, hogy bízhat Meszlényiné intelligenciájában, gyors felfogóképességében, amely alkalmassá teszi majd az önálló intézkedésre.

    Mi kell egy kórháznak? Zsuzsanna miután átvette a hivatalt, első dolga volt, hogy valamennyi tábor kórházigazgatójától jelentést kért a hiányokról amik az ápolás, élelmezés, tisztaság fenntartása körében mutatkoznak, addig amíg személyes tapasztalást nem szerez.

    Személyes tapasztalás! Zsuzsanna máris útra készült. Tudta, hogy az íróasztal mellől nem látja a kórházakat, nem szerezhet tudomást a hiányokról.

    A főápolónő valóban rengeteg "személyes tapasztalást" szerez, fáradhatatlanul - bár már ekkor tüdőbeteg, - járja az országot. 1849 nyarán 72 tábori kórház kezdi meg a működését munkája eredményeképpen. Gondoskodó figyelme még a betegek elhelyezésében is megnyilvánul. Nemcsak a sérült magyar honvédeket, hanem a kórházi ellátásra szoruló osztrák katonákat is ápolja.

    A sebesültek így emlékeztek Zsuzsannára: "Anyai gyengédséggel bánt velünk."

    Három hónapig járja az országot, nemcsak ellenőrzi a kórházak működését, hanem újabb szükségkórházakat is létrehoz. A végsőkig kitart önként vállalt hivatása mellett. A szabadságharc bukását megelőző hetekben is sok kórházban megfordul, mindenütt súlyos sebesülteket lát. A helyzet reménytelenné válik, az orvosok, ápolók hősies erőfeszítése is ekkor már kevésnek bizonyul, hiszen nincs kötszer, gyógyszer, élelmiszer.

    A bukás után Kossuth emigrációba kényszerül. Zsuzsanna családjával menekülni kénytelen. A sok megpróbáltatás, küzdelem ekkora már aláássa egészségét, tüdőbetegsége régóta kínozza, elfogy a maradék életereje, s 1854. június 29-én, 37 éves korában meghal.

    New Yorkban temették el Magyarország első országos főápolónőjét, akinek hazaszeretete, erkölcsi tartása, önzetlensége, humánuma példa lehet a mai kor számára.

    Kossuth Zsuzsanna egykor a harctéri sebesültek ápolása kapcsán mutatta meg annak a hivatásnak az alapjait, amit ma ápolásként ismerünk. E cselekedete azért is kiemelkedő jelentőségű, mivel a világ által is elismert Florence Nightingale-t megelőzve szervezett keretek között foglalkozott az ápolás ügyével, mégpedig számtalan önkéntes bevonásával. Életműve maradandó.

    De mi is az az ápolás, és kik is az ápolók? Manapság, habár jól ismert a fogalom, mégis kevéssé ismerjük e fontos hivatást. Az európai Uniós direktívák szerint ma az lehet regisztrált ápoló, aki 4600 órás képzés keretén belül 50-50 százalék elméleti és gyakorlati arányban a tananyagot elsajátítja, és erről vizsgát tesz.

    Munkájukat sokszor nehéz körülmények között, anyagilag sem kellően megbecsülve végzik, mégis ebből az általuk ápolt betegek keveset érzékelnek. Az ápolók ott vannak életünk kezdetén és az elmúlás pillanatában is. Munkájukat természetesnek vesszük, róluk és a hivatásuk történetéről mégis keveset tudunk.

    Kossuth Zsuzsanna emléke és emlékéve, az általa létrehozott hivatás mind jobb megismerése a mai, hazai ápolási hivatásra, annak fontosságára, valamint az abban résztvevőkre is rá kívánja irányítani a közvélemény figyelmét.

    2017, Kossuth Zsuzsanna emlékéve. Ezzel a döntéssel hazánk legmagasabb fóruma ismerte el a magyar ápolók áldozatos munkáját.

    A Kossuth család, tettei révén hazánk legismertebb családjai közé tartozik. Jó tudni azonban, hogy nem egyedül Kossuth Lajos volt az, aki maradandót alkotott. Meghatározó szerep hárult húgára is, aki abban az időben a harctéri sebesültek ápolása, ellátása közben, Országos Főápolónőként fejlesztette ki az ápolói hivatás alapjait.

    Zárszóként, útravalónak a 200 éve született Kossuth Zsuzsanna gondolatait osztanám meg Önökkel:

    „ Egy legyen bennünk az akarat, felkeresni a szenvedést, s enyhíteni azt”

    Köszönöm a megtisztelő figyelmet!

    Valamennyi díjazottnak ezúton is gratulálunk!További munkájukhoz jó egészséget, szakmai sikereket, a betegekkel és kollégákkal szembeni tiszteletet kívánunk!

    A Magyar Nemzeti Bank Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulója alkalmából ezüst és színesfém emlékérmét bocsátott ki. Az emlékérme előoldalán tábori kórházi jelenet, a hátoldalán Kossuth Zsuzsanna portréja látható. Az emlékérme Erőss Ildikó tervei alapján készült. Valamennyi megjelentek megajándékoztuk a színesfém érmével. Ezüstérmét kaptak az MESZK Országos Szervezettől: Vízvári László, Vargáné Apagyi Erzsébet, Szekeresné Izsák Margit és Dr. Oláh András.

    A MESZK Baranya Megyei Területi Szervezete ezüstérmét ajándékozott a a MÁE megyei vezetőjének a vezető ápolónak és a megye fekvőbeteg és járóbeteg ellátásban tevékenykedő ápolási vezetőinek vezető asszisztenseknek.

    A díjazottak közül: Rózsa Árpádné, Paulovicsné Kiss Melinda és Tóth Marianna is átvehette, a Szakmai díj mellett az ezüst emlékérmét. Az ünnepi műsort a PTE Babits Mihály Gyakorló Gimnázium és Szakközépiskola diákjai adták Balásy Szabolcs karnagy vezetésével. A Szózat meghallgatásával zárult a program.

    Dijazottak névsora:

    Árpádházi Szent Erzsébet emlékoklevél:

    Puskás Ágnes PTE KK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet
    Szabó Tamásné PTE KK Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika
    Vankó Erika PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika

    Főigazgatói Dicséret:

    Karcza Irén PTE KK Traumatológiai és Kézsebészeti Klinika
    Sömjénné Tóth Ágnes PTE KK Szemészeti Klinika
    Tasi Lászlóné PTE KK II. sz. Belgyógyászati Klinika és NC

    Irgalmasrendi Kórház díjai:

    Györkőné Kovács Irén Irgalmasrendi Kórház
    Kiticsicsné Kiss Ágnes Irgalmasrendi Kórház
    Szabóné Lakatos Márta Irgalmasrendi Kórház
    Szabóné Takács Julianna Irgalmasrendi Kórház

    MESZK Kossuth Zsuzsanna díj:

    Paulovicsné Kiss Melinda PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika
    Rózsa Árpádné FEVIL Kft. Kétújfalu, Háziorvosi Rendelő
    Tóth Marianna PTE KK Sebészeti Klinika

    MESZK Kongresszusi díj:

    Farkas Brigitta Bernadett PTE KK I.sz. Belgyógyászati Klinika
    Grünfelder János OMSZ Siklósi Mentőállomás
    Kovács János OMSZ Komlói Mentőállomás s
    Mohai Zsuzsanna PTE KK Szülészet és Nőgyógyászati Klinika
    Palkóné Kubik Andrea Komlói Egészségcentrum, Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium - Egészségügyi Központ
    Pap Beáta Szigetvári Kórház
    Papp Éva Szociális Háló Egyesület - Sellye, Ápolási Intézet
    Siposné Koltai Ilona Zsigmondy Vilmos Harkányi Gyógyfürdőkórház
    Szabó Attiláné PTE KK Bőr-, Nemikórtani és Onkodermatológiai Klinika
    Szilber Vilmos Dávid PTE KK Sűrgősségi Orvostani Tanszék

    Magyar Ápolási Egyesület díjai:

    Nagyné Gelencsér Adrienne
    Komlói Egészségcentrum, Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium - Egészségügyi Központ

    Mutterné Bálint Anita Komlói Egészségcentrum, Bányászati Utókezelő és Éjjeli Szanatórium -Egészsegügyi Központ

    Hírmegjelenés: http://pannonkronika.hu/videogaleria/pontma-81532

    MESZK Baranya Megyei Területi Szervezet

Vissza

Gyakran használt funkciók

Felnőttképzési nyilvántartási szám: B/2021/001616
  • Állásbörze
  • Biztosítás
  • Választások 2022

Kérem várjon...
Kongresszusok listája
  • H
  • K
  • Sze
  • Cs
  • P
  • Szo
  • V
  •  
  •  
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4
  • 5
  • 6
  • 7
  • 8
  • 9
  • 10
  • 11
  • 12
  • 13
  • 14
  • 15
  • 16
  • 17
  • 18
  • 19
  • 20
  • 21
  • 22
  • 23
  • 24
  • 25
  • 26
  • 27
  • 28
  • 29
  • 30
  • 31