Kossuth Zsuzsanna 1817. február 19-én született Sátoraljaújhelyen. A „legnagyobb magyar” Kossuth Lajos legkisebb húga volt, aki sokáig egyengette Zsuzsanna sorsát. Együtt dolgoztak a kolerajárvány idején, ahol a vesztegzárban lévő betegek és koleragyanús páciensek ügyeit intézte, aminek köszönhetően az ápolás területén rengeteg tapasztalatot szerzett, amit később kamatoztatni is tudott.
Flór Ferenc vezetésével 1849 elején szervezték újjá a honvédség egészségügyi osztályát, és Kossuth Lajos 1849. április 16-án „az összes tábori kórházak főápolónőjének” húgát nevezte ki. Kossuth Zsuzsanna felismerte, hogy a tábori kórházak száma közel sem lesz elegendő, így pár hónap leforgása alatt 72 ilyet alapított meg. Kiemelt fontosságú kérdéssé vált a személyzet és a felszerelés mennyisége is. A férfiak a fronton harcoltak - kik sokszor mártírhalállal fizettek hazájukért -, ezért a nők betegellátásba való bevonása elengedhetetlenné vált. Ő ismerte fel először, hogy rendkívül kevés az ápolónő a kórházakban, ezért felhívást intézett a magyar nőkhöz, hogy önkéntesként vegyenek részt a sebesültek ellátásában, betegek ápolásában, az ápolást segítő eszközök, kötszerek készítésében. Felhívására sokan mozdultak meg, és rengeteg ápolónő állt munkába. A fizikai segítségnyújtás mellett kiemelkedően fontosnak tartotta a sérültek lelki állapotának gondozását is. A sérült magyar honvédek mellett a kórházi ellátásra, ápolásra szoruló osztrák és orosz katonákat is feltétel nélkül ápolta.
Tevékenysége során szerzett tapasztalatai alapján felvetődött az ápolók professzionális szakképzésének igénye is, noha erre részletes tervet dolgoztak ki, a szabadságharc elesése miatt ennek bevezetésére már nem kerülhetett sor. A Kossuth Zsuzsanna által lerakott egészségügyi alapokat azonban sikerült megtartani, amelyek jelentős mértékben járultak hozzá a magyar ápolás további fejlődéséhez.
A vesztes háború után Kossuth Zsuzsanna menekülésre kényszerült, először Belgiumban, majd az Amerikai Egyesült Államokban, szegénységben, betegségben, kiszolgáltatottságban töltötte száműzetését 1854. június 29.-án, New York-ban bekövetkezett korai haláláig.
Amit az egészségügyben tett, minden egészségügyi dolgozó számára példa értékű. Munkásságának fénypontját az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején érte el. Olyan színvonalas betegápolási rendszert vezetett be, ami nem csak Magyarországon, hanem egész Európában egyedülálló volt. Néhány évvel később ugyanezt a munkát végezte az angol Florence Nightingale is a krími háború idején, aki világszerte ismert, emblematikus alakja az ápolás ügyének.
Kossuth Zsuzsanna az 1848-49-es szabadságharcban a hadi sérültek ellátása során tanúsított helytállása például szolgálhat a jelen kor ápolóinak is. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a tábori kórházak főápolónője munkáját csak úgy tudta sikeresen ellátni, hogy bírta az akkori kormányzat teljes támogatását, valamint az orvos szakma pártfogását. Mindezek mellett meg tudta szólítani a társadalmat annak érdekében, hogy munkájukat anyagilag és erkölcsileg is támogassák.
A jelenkor ápolásügyének is hasonló dolgokra van szüksége. Kiemelten fontos, hogy legyen Nemzet Ápolási Stratégia a hiányszakmák (pl. ápoló, szakápoló) megszüntetésére, komplex program induljon az álláshelyek betöltésére, az ápolás körülményeinek javítását célzó eszközök beszerzésére. Ugyancsak fontos egy országos médiakampány indítása a jövő ápolóinak toborzására, az egészségügyi szakdolgozók megbecsüléséért, az álláshelyek betöltéséért, a szakdolgozói pálya vonzóvá tételéért, a biztonságos betegellátás megteremtéséért.
További halaszthatatlan kormányzati intézkedés meghozatalára van szükség annak érdekében, hogy az egészségügyi tevékenységet végző munkavállalók helyzetének javítása tovább gyorsuljon. A bérfelzárkóztatás megindítása során szerzett tapasztalatok birtokában lényeges változások következzenek be a fekvő- és járóbeteg ellátás mellett az alapellátásban és az otthoni szakápolásban foglalkoztatott szakdolgozók körében.
A Magyar Ápolási Egyesület Kossuth Zsuzsanna emlékének megőrzésére 1998-ban emlékdíjat alapított. A szervezet küldetésének tekintette Kossuth Zsuzsanna missziójának közvetítését, a hazai ápolásügy rendszerének elismerését. A kitartó törekvések eredményeképpen a Magyar Országgyűlés a 5/2014. (II.7.) számú határozatával február 19-ét - Kossuth Zsuzsanna születésének napját - a Magyar Ápolók Napjának nyilvánította.
A Magyar Nemzeti Bank éves nyilvános konzultáció hirdetett emlékérmék 2017.évi kibocsátás kapcsán. E konzultáció keretében a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatásával emlékérme kibocsátását indítványozta a Magyar Nemzeti Banknak. A MESZK által kezdeményezett – Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulója alkalmából megjelenő – érme méltó emléket állíthat Magyarország első főápolójának. (Az MNB által kibocsátott emlékérmék a piacon szereplő egyéb érmektől abban különböznek, hogy hazánk törvényes fizetőeszközei.)
A Magyar Ápolási Egyesület Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulóját emlékévvé nyilvánította. Az Egyesület közreműködve más szakmai szervezetekkel, így a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarával, ápolóképző helyekkel, így például a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karával ünnepi rendezvények, szakmai napok, és versenyek szervezésével emlékezik az egykori főápoló alakjára és tetteire.
Dr. Balogh Zoltán, elnök MESZK
tanszékvezető, főiskolai tanár, SE ETK Felhasznált irodalom:
- Kertész Erzsébet: Kossuth Zsuzsanna. Kossuth Könyvkiadó. Budapest, 1983.
- Mucha M. Katalin, Balogh Zoltán, Bugarszki Miklós: Két évtized - a Magyar Ápolási Egyesület hiteles története. Magyar Ápolási Egyesület. Budapest, 2009.
- Rabati Magda: Meszlényiné Kossuth Zsuzsanna 1817-1854. Novoprint Bt. Budapest, 2005
- Vártokné Fehér Rózsa: Kossuth Zsuzsánna szellemi öröksége. Magyar Ápolási Egyesület. Budapest, 2014.
Budapest, 2017. február 17. – A Magyar Nemzeti Bank Kossuth Zsuzsanna születésének 200. évfordulója alkalmából, a Magyar Ápolók Napja Ünnepségen 10 000 Ft címletű ezüst emlékérmét és annak 2000 Ft címletű színesfém változatát bocsátja ki 2017. február 17-én. Kossuth Lajos húga a magyar ápolásügy kiemelkedő alakja, Magyarország első főápolónője, benne tisztelhetjük az első katonai kórházakat létesítő és felügyelő női ápolót.
A Kossuth Zsuzsanna emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak. Előoldalukon a külső körgyűrűben találhatóak a kötelező érmeképi elemek: felső köriratban a „MAGYARORSZÁG” felirat, alsó köriratban a 10 000 illetve a 2000 forint értékjelzés, bal oldalon a „2017” verési évszám, jobb oldalon a különleges mikroírással készült biztonsági elemet tartalmazó „BP.” verdejel. Az előoldal középmezője egy XIX. századi tábori kórházi jelenetet ábrázol, utalva Kossuth Zsuzsannának az 1848-49-es forradalom és szabadságharc során nyújtott áldozatos munkájára, amelynek eredményeként három hónap alatt 72 tábori kórház létesült, ahol a betegellátás színvonala Európa-szerte egyedülállóan magas volt. Női önkénteseket toborzott a betegek ellátására illetve az ápolást segítő eszközök készítésére. Tapasztalatai alapján felvetődött az ápolók professzionális képzésének igénye, amelynek megvalósulását azonban a szabadságharc leverése meghiúsította.
A hátlap központi motívuma Kossuth Zsuzsanna portréja. Kossuth Zsuzsannát bátyja, Kossuth Lajos nevezte ki 1849-ben „az összes tábori kórházak főápolónőjének”: benne tisztelhetjük a legelső katonai kórházakat létesítő és felügyelő női ápolót, amire az emlékérme hátoldalán megjelenő feliratok („KOSSUTH ZSUZSANNA” és „HAZÁNK ELSŐ FŐÁPOLÓJA”) is utalnak. Itt szerepel a fiatalon elhunyt főápoló születési és halálozási éve: 1817-1854. Az emlékérmét Erőss Ildikó szobrászművész tervezte. Mesterjegye b aloldalon található.
A 10 000 forintos címletű emlékérme 925 ‰ finomságú ezüstből készült, súlya 31,46 gramm. A 2000 forintos címletű színesfém változat réz (75%) és nikkel (25%) ötvözetéből készült, súlya 30,8 gramm. A két érmetípus mérete azonos, átmérőjük 38,61 mm. Az emlékérmék széle recézett.
Az ezüst emlékpénzből tükörfényes (proof) kivitelben 5000 darab, míg a 2000 forintos címletű színesfém változatból selyemfényes (BU) kivitelben 6000 darab készíthető.
2014-től minden nemesfémből készült emlékérmét olcsóbb alapanyagú, színesfém változatban is kibocsát az MNB. Az emlékérmék értékközvetítő, ismeretterjesztő szerepének minél szélesebb körű betöltését elősegítendő, a 10 000 forintos ezüst érme a kibocsátási dátumtól, azaz 2017. február 17-től három hónapig, míg a 2000 forintos címletű színesfém emlékérme időkorlát nélkül, a teljes készlet erejéig a rajtuk szereplő névértékkel azonos áron vásárolható meg 2017. február 17-től a Magyar Pénzverő Zrt. érmeboltjában (V. ker. Budapest, Báthory u. 7.), illetve a vállalat honlapján üzemeltetett webáruházban (http://penzvero.hu).
Magyar Nemzeti Bank
Elektronikus ügyintézés 
szakmaikamarak.hu 
Archivum 
